Gérvágó szekrény készítése

2014-ben vásároltam egy nagy teljesítményű toló gérvágót. Ez egy Einhell BTSM 2534 Dual gép, 2 kW teljesítményű mindkét oldalra dönthető, lézervezetős, 250/30-as lappal rendelkező gép. A vágási kapacitása 34 cm ami kiemelkedően sok. Azért ezt a gépet vásároltam meg, mert ugyanaz a méretű fűrészlap kell bele mint az asztali körfűrész gépembe, így nem kell külön vásárolni hozzá fűrészlapokat mert már a meglévőket ebbe is bele tudom rakni. Irdatlan erős a gép, a motorfékje néha nem akar működni, de ez nem zavar.

Ehhez a géphez szükségem volt egy gérvágó állványra amelyre ha ráhelyezem a gérvágót akkor annak asztal magassága egyvonalban van a nagy munkaasztalom asztallapjával. A gép alatti hely kihasználása miatt nem csak egy sima állványt kezdtem tervezgetni, hanem egy fiókos, polcos szekrényt. Csak papíron és fejben tervezgettem a szekrényt, és próbáltam számba venni a meglévő bontott láda anyagokat amiket ingyen sikerült beszereznem. Volt 10 mm vastag rétegelt lemezből egy pár darab, fenyő stafni amik egy láda sarkaiban voltak merevítőnek.
Azzal kezdtem a munkát, hogy az összes anyagot meggyalultam egységes méretre, a csavar és szög helyeket betapasztottam fenyő javító pasztával majd megcsiszoltam őket. A rajz szerinti méretekre vágtam az összes stafni hosszát.

 Minden csatlakozási pontot csapolással terveztem ezért asztali körfűrészen készítettem el a csapolásokat.

Ez nagyon haladós munka volt, nemsokára készen is volt az összes csapolás.

Kezdődhetett a váz összeállítása. Először a váz elülső és hátsó keretét ragasztottam össze, ügyelve arra, hogy teljesen egyforma méretűek legyenek mindenhol és a csapolások is szépen illeszkedjenek.  Levegős tűszegező géppel összefogadtam a csapolásokat elmozdulás ellen, majd szorítóval fogattam össze. Már jócskán besötétedett, így csak egy darab gyenge teljesítményű lámpa fénye mellett tudtam csak eljutni idáig.

 

Ez eddig gyakorlatilag csak egy síkban történt összeállítás, de innen már 3D-ben kellett összefogatnom az elülső keretet és a hátsó keretet az oldalfal összekötőivel.

A szerelő asztalon felállítva ellenőriztem, hogy minden láb rendesen felfekszik az asztalra és minden ragasztási pont 90 fokban van.

A szekrény hátlapját bontott, 10 mm vastag OSB anyagból vágtam ki, majd ragasztóval és tűszegezővel fogattam össze. A polcok és az oldalfalakat 10 mm vastag rétegelt lemezből készítettem el és ugyanúgy rögzítettem mint a hátlapot.

A felső részen fiókokat terveztem, de nem volt mihez rögzíteni a fióksínt, ezért a keret belső oldalába is ragasztottam rétegelt lemezt. Így már a fiók görgős sínt fel tudtam rögzíteni.

Az állítható magasságú lábakat is felszereltem, ezek nem túl erős lábak, de nem is kell majd megtartania sok száz kilót.

A szekrény oldalról is jól néz ki. tetszik ennek a nyír rétegelt lemeznek az erezete. Elég sok göcs is van benne, ebből is látszik hogy ez egy olcsó gyenge minőségű anyag amit ládák készítésére gyártottak. Nekem még így a göcsökkel is tetszik.

Elkészítettem a két darab fiókot szintén rétegelt lemezből. A fiókok alsó oldalába egy hornyot fűrészeltem amibe pont beleillett egy 3 mm vastag rétegelt lemez ami a fiók feneke lett. Ezt azért csináltam így mert szerintem jobban tartja a fiók fenekét mintha csak alulra felszögeltem volna.

A fiókok és az ajtókra fából akartam készíteni fogantyút, ezért összeragasztottam fadarabokat hogy elég vastagok legyenek majd ebből vágtam ki a fogantyúkat.  A fogantyúk a jobb oldali fiókban vannak.

A fiókok előlapjához nem volt elég széles anyagom ezért két két lécet összeragasztva készítettem el az előlapokat.

Az asztallaphoz sem volt elegendő tömör faanyagom, ezért két darab 10 mm vastag rétegelt lemezből készítettem el és a két réteg között távtartó léceket ragasztottam.  A belső részébe is ragasztottam 2 darab lécet keresztben, hogy ne tudjon behajolni a rétegelt lemez a gép súlya alatt még évek múlva sem. Ez egy nagyon merev szerkezetet adott.

A szekrény alsó részén két darab ajtóra is szükség volt, ezt is egyszerűen készítettem el, csapolt fa keretre ragasztottam rétegelt lemezt. a ragasztó száradása után egyforma méretűre vágtam a két ajtót, majd sima fém zsanérokkal felszereltem.

Az ajtókra egyszerű mágneszárakat szereltem.

A fogantyúk felszereléséhez egy hulladék rétegelt lemezbő készítettem egy fúró sablont, hogy pontos pozícióba tudjam majd elkészíteni a furatokat hozzá.

az ajtókra is ugyanezzel a sablonnal készítettem el a fogantyú furatokat.

Az asztallap éleire körben takaró lécet ragasztottam, mivel csak juhar keményfám volt ezért abból készítettem a keret léceket. Az első réteg mahagóni lazúr réteget is felhordtam.

Amíg száradt az asztallap első réteg festék, addig kívül és belül is lefestettem a szekrényt.

Az asztallapot megcsiszoltam 280, 320, 400 szemcsenagyságú papírral rezgőcsiszoló géppel, olyan sima lett, hogy a légy is segre esett volna rajta.  A második réteg lazúr felhordásakor kicsit csaltam a festéssel, úgy húztam az ecsetet, hogy egy kis faerezet kinézete is legyen.

Felszereltem az asztallapot és a fogantyúkat és ráraktam próbaképpen a gérvágó gépet, hogy be tudjam állítani a szekrény lábainak a magasságát. A szekrénynek még nem ez a végleges pozíciója. A nagy munkaasztal és a műhely pillére közé fog bekerülni úgy, hogy a szekrény a faltól kb. 40 cm távolságban lesz. Erre a helyre akarom majd elkészíteni a por elszívást, de ezt még nem találtam ki, hogyan fogom majd megoldani. A szekrény tetejét valamilyen maradék lakkal is lefújtam, hogy könnyebb legyen takarítani és ne üljön meg a fa pórusai között a por. Egész pofás lett a végeredmény.

Most nézzétek meg a rövid videót amit csináltam az építésről

Ajánlott cikkek

Translate »